A homeopátia pozitív hatása csupán placebo, ami nem meglepő, hiszen a végleges gyógyszer a nagyarányú hígítás miatt sokszor nem is tartalmaz hatóanyagot. Ezért feltételezhetnénk, hogy a homeopátia legalább biztonságos. Ha a homeopátiás gyógyszerek nem tartalmaznak hatóanyagot, akkor nyilván ártalmatlanok, ugye?

Sajnos nem: a homeopátia meglepő és veszélyes mellékhatásokkal járhat. Ezeknek közvetlenül semmi közük a konkrét homeopátiás gyógyszerekhez, hanem áttételesen azzal a ténnyel függenek össze, hogy orvosok helyett homeopaták osztogatnak orvosi tanácsokat.

Számos homeopata például elítéli a védőoltásokat, ezért a velük rendszeresen konzultáló szülők ódzkodnak attól, hogy gyermekeiket beoltassák. A probléma nagyságának felmérése céljából az Exeter Egyetemen oktató Edzard Ernst és Katja Schmidt vizsgálatot végeztek a brit homeopaták körében. Az on-line címlisták segítségével levelet küldtek 168 homeopatának: az e-mailben édesanyaként tanácsot kértek a tekintetben, beoltassák-e egyéves kisbabájukat himlő, mumpsz és rubeola ellen (MMR-oltás). Mindez 2002-ben történt, amikor már elült az MMR-rel kapcsolatos vita, és a tudományos bizonyítékok egyértelműen a védőoltás mellett szóltak. 77 válaszadóból csak ketten ajánlották az anyának a védőoltást, a brit homeopaták túlnyomó része tehát nem javasolja a védőoltásokat.

A homeopaták hozzáállásában valószínűleg az a legveszélyesebb, hogy akkor is a saját kezelésüket népszerűsítik, amikor a betegnek hagyományos gyógymódokra lenne szüksége. Először akkor találkoztam ezzel a problémával, amikor 2006-ban elhatároztam, hogy megtudakolom, mit javasolnának a homeopaták egy ifjú utazónak malária ellen. Alice Tuff és a Sense About Science (Értelmesen a tudományról) nevű jótékonysági szervezet segítségével kitaláltunk egy történetet, mely szerint Tuff tíz hetet szeretne Nyugat-Afrikában tölteni, ahol gyakran felbukkan a malária legveszélyesebb típusa, amely akár három nap alatt végezhet áldozatával. Azt találtuk ki, hogy Tuff, az ifjú diplomás közli a homeopatákkal, hogy a bevett maláriatabletták mellékhatásokkal jártak nála, ezért, ha lehet, inkább homeopátiás szert választana.

Mielőtt azonban a homeopatákhoz fordult volna, Tuff felkeresett egy hivatalos klinikát, ott is elmesélte ugyanezt a történetet, és hosszasan elbeszélgettek vele. Az egészségügyi szakember elmagyarázta, hogy a maláriatabletták esetében nem ritka jelenség a mellékhatás, de többféle lehetőség is van: elképzelhető, hogy másik szert kellene választania. A tablettát már egy héttel az utazás előtt be kellene szednie, hogy kiderüljenek a kellemetlen mellékhatások. Az egészségügyi szakember részletesen kikérdezte Tuffot a kórtörténetéről, és számos tanácsot adott, például a rovarcsípések megelőzésével kapcsolatban.

Tuff egy sor homeopatát talált, persze az interneten szörfölve, ahogy azt bármely ifjú diák tenné. Tízet közülük - főként olyanokat, akik Londonban és környékén éltek - felkeresett vagy felhívott. A homeopaták egy része saját klinikát működtetett, néhányan homeopátiás gyógyszertárban dolgoztak, egyikük pedig egy nagy, hivatalos gyógyszertárban. Tuff titokban minden egyes beszélgetést magnóra vett, hogy dokumentálni tudja a konzultációkat. Az eredmény megdöbbentő volt. A tíz homeopatából hét nem tett fel kérdéseket a beteg kórtörténetéről, és általános tanácsokat sem adtak a csípések megelőzésére. De ami még rosszabb, tízből tízen késznek mutatkoztak arra, hogy a bevett kezelés helyett homeopátiás védelmet ajánljanak a malária ellen, noha ezzel veszélybe sodorták az álutazó életét.

A homeopaták történetekkel érzékeltették a homeopátia hatásosságát. Egyikük a következőt mesélte: „Egyszer valaki Afrikában dolgozott, és elmondta, hogy a maláriatablettát szedő turisták maláriát kaptak, bár nem a legsúlyosabb fajtát, csak egy enyhébb lefolyásút, míg a homeopátiás szereket szedők nem betegedtek meg. Nekik semmi bajuk nem lett." Arra is felhívta Tuff figyelmét, hogy a homeopátia védelmet nyújt sárgaláz, vérhas és tífusz ellen. Egy másik homeopata megpróbálta elmagyarázni gyógyszereik működési mechanizmusát: ,,A gyógyszerek csökkentik a betegségre való hajlamot; működésükkel ugyanis elérik, hogy a beteg energiájában - életenergiájában - ne alakuljon ki malária alakú lyuk. Így a maláriás szúnyogok nem tudják betölteni azt a lyukat. A gyógyszerek erről gondoskodnak.”

Közeledett a nyári szabadságolások ideje, ezért ez a hír is részt vállalt abból a kampányból, amellyel figyelmeztetni kívánták az utazókat, hogy veszélyes dolog homeopátiával védekezni a trópusi betegségekkel szemben. A British Medical Journal beszámolt egy nőről, aki homeopátiás szereket szedett nyugat-afrikai, togói útja során, és elkapta a maláriát. Több szerve is felmondta a szolgálatot, és két hónapot töltött az intenzív osztályon. Ebben az esetben a placebohatás nem védte meg semmitől. Hát ezért ártalmas...

(A cikk Simon Singh és Edzard Ernst "Trükk vagy terápia? Kereszttűzben az alternatív gyógyászat" című könyvének egy részlete alapján íródott.)